A gépjárművezető képzés és a vezetői engedély birtoklása és megszerzése általában a középiskolások és a tizenévesek egyik legfontosabb státusszimbóluma.
Amellett, hogy “magabiztosságot” tulajdonít ezeknek a fiataloknak, a vezetői engedély birtokosának függetlenségi érzetet is biztosít azáltal, hogy önálló autózási jogot biztosít számukra.
Gépjárművezető képzés fiataloknak….
A legtöbb fiatal nem várja meg, hogy úgy kerüljön önállóan a kormány mögé, hogy a kellő megfontoltság és járműismerete meglegyen, az gépjárművezető képzések nem kínálnak a kezdő sofőröknek, gépjárművezetőknek kiegészítő oktatást.
Ennek eredményeként a legtöbb fiatal úgy tanulja meg vezetni a járművét (egyedül vagy a társaival vagy esetleg más, képzetlen és tapasztalatlan oktatókon keresztül igyekszik tudáshoz jutni), hogy nincs is tudatában annak, hogy gyakorlatilag RUTIN nélkül vesz részt a közlekedésben…
Ez rendkívül kockázatos, a legtöbb tinédzser balesetét ebből az egyenletből lehet lekövetni.
Hozok most egy tengerentúli véleményt, amely talán sokkal jobban rámutat a kérdésre, kiemelve, hogy ezek amerikai adatok, de talán leszűrhető belőle, hogy ez a kérdés ott is napirenden van.
Az Amerikai Autószövetség vagy ahogy azt ismerhetjük az AAA felmérései szerint, bár a fiatal járművezető népesség aránya viszonylag kicsi (7%), azonban az Egyesült Államokban előforduló összes halálos baleset legalább 14% -át teszik ki, az általuk okozott balesetek. (Ez hazánkban sem sokkal különbözik a valóságtól!)
Ezek alapján igazán fontos lenne, ha a különböző hatóságok a jogosítvány megszerzésének jelenlegi szabályozási rendszere mellett további lehetőséget biztosítanának a fiataloknak, illetve a jogosítványt megszerzőknek.
Számos előnye van annak, ha valaki igazán tapasztalt azaz RUTINNAL rendelkező profi oktató által vezetett sofőr tanfolyamra jelentkezik. Ilyenek például:
A vezetéstechnikai oktatók a járművezetők részére objektív megfigyeléseket és útmutatásokat nyújt a tanuló vezetési képességeiről.
Ilyen képzéseken nem hangzanak el olyan utasítások, amelyek tele vannak homályos elképzelésekkel a vezetésről vagy arról, hogy egy adott manőver hogyan történik és mi a következménye. (Ellenben a kötelező oktatással!)
A professzionális oktatók értékes és hasznos tanácsokat adnak át, ezzel egy időben a gyakorlati foglalkozások olyan rutint közvetítenek, amelyek a napi közlekedésben életmentők lehetnek.
Ezenkívül az oktató és a hallgató a vezetési technikáival kapcsolatos kérdéseket megbeszélik és szükség szerint értelmezhetik. Nem pusztán a “kötelezőt” igyekeznek letudni.
A manőverek és a sebességváltás oktatása mellett az oktató a frissített közúti biztonsági óvintézkedéseket és közlekedési törvényeket is átad a tanulónak, így valós időben, valós hellyel lehet összekötni a szabályok alkalmazását.
Segíti a hallgatókat abban, hogy megértsék azokat az alapvető fizikai összefüggéseket, amelyek a járművek mozgása során keletkeznek és gondatlan magatartás esetén képesek azonnal felülírni az elképzeléseinket, engedelmeskedve a fizika könyörtelen törvényeinek.
Röviden: a professzionális oktató felkészíti Önt a biztonságos vezetésre és a közúti felelősségvállalásra.
Meghatározzák azokat a területeket és készségeket a képzésben résztvevővel közösen, amelyeken javítani kell, és folyamatosan felhívják a tanuló figyelmét az általuk észlelt problémákra.
Ennek eredményeként a rossz szokásokat felszámolják, még mielőtt ténylegesen kialakulhatnának, illetve a már rossz beidegződéseket segítenek a helyes formával kiváltani, felül írni.
Ezek a jegyzetek, tapasztalatok gyakorlatilag saját, egyedi gépjárművezetői tankönyvek, amelyek ráadásul egyénre szabva, de a közlekedési morállal teljesen egységben segíti a autóst.
A professzionális oktatások és tanfolyamok strukturált és szisztematikus képzést nyújtanak, amely folyamatában, apránként építi fel és fejleszti a hallgatók készségeit. A már megszerzett jogosítványukkal való közlekedés mellett.
Példa: Az első lépés maradéktalan elsajátítása nélkül nem lép tovább az oktató…. nincs rohanás, amíg nem tudok biztonságosan elindulni, nem kell megtanulnom párhuzamosan parkolni, vagy éppen forgalomban közlekedni, hiszen az utóbbi helyzetekben már meg kell osztanom a figyelmem, pedig vannak dolgok, amelyekre már ösztönösen kellene reagálnom a külön figyelem helyett.
A tanulók ténylegesen megtanulják és megértik a vezetési alapokat, mielőtt bonyolultabb órákkal foglalkoznának. Más oktatók és autós iskolák, szolgáltatásai iránti kitettség jelenleg nem teszi ezt a megoldást népszerűvé hazánkban.
Bár azt tudni kell, hogy ezek a professzionális képzések, a járművezetők személyre szabott szakmai oktatás és tanfolyam a járművezetői hivatás által nyújtott prémium szolgáltatás.
Végül, az autósiskolákban és a gépjárművezetők képzésében jelenleg a kötelezően előírt gyakorlatok és alap oktatás vizsgái vannak, amelyek elegendőek ahhoz, hogy egyszerűen megszerezze bárki a jogosítványt.
Ezek felkészítik ugyan a tanulókat a kötelező összes és fontos teszt elvégzésére, és a hatályos jogszabályoknak megfelelő képzési tematikát folytatják, azonban a valódi rutin átadására nem is tesznek kísérletet.
Még egy megjegyzés, hogy a világ más részein (például az Egyesült Államokban, de itt Európában is sok példa van rá) nem kínos az alaptanfolyamon felül kiegészítő képzést is venni, illetve elvégezni.
Nálunk itthon Magyarországon, sokszor magától értetődőnek tartjuk, hogy az “ügyetlen” autóst vagy inkább fogalmazzunk így a RUTINTALANABB autóst fakezűnek, vagy éppen nyomdafestéket nem tűrő jelzőkkel illetjük, ahelyett, hogy segítségére lennénk.
Egy orvostól vagy beszélhetek bármilyen szakmáról, folyamatosan elvárjuk, hogy képezze magát és legyen egyre jobb a szakmájában, végezzen el további tanfolyamokat!
Sok évvel ezelőtt, apámmal autóztunk Pécsre, Mánfa irányából. Akkor még utasként ültem az autóban és élveztem, hogy a vadregényes Mecsekben fogunk közlekedni. Akkor még egy kétsávos út vezetett Árpádtető felé. A Volgánkkal utol értünk egy felfelé kapaszkodó kocsisor és kénytelen volt jó atyám felvenni a kocsisor tempóját. Hozzávetőleg 25 km/órával haladtunk, az itt megengedett, akkor még 80 km/óra helyett
Hangosan elkezdte szidni az elöl haladót, elmondta mindennek, hogy minek jön ki az ilyen az utakra, stb… Árpádtető előtt, volt lehetőség az előzésre és a kocsisor is elkezdett megindulni. Mi is szép lassan elkezdtünk felgyorsulni, majd apám is követte az előtte haladót és elkezdett előzni. Amikor az elől haladó mellé értünk, ami nem volt más, mint egy kis Trabant kombi, az apám magasra emelt kézzel kezdte volna szidni a Trabantost. Amikor viszont átnézett, akkor tudatosult benne, hogy aki feltartotta a sort nem más, mint az anyukája, az én nagyanyám….. Mosoly, integetés és percekig tartó néma utazás követte a jelenetet. Aztán apám rám nézett és közölte, hogy soha többet nem kezd el szitkozódni, mert nem tudhatja, hogy mi a valós ok, az indokolatlan lassúság mögött… Mondjuk én jót derültem, hogy mindennek tanúja lehettem!
Nemcsak a külföldi, de a hazai statisztikákból is jól kiolvasható, hogy legtöbbünket idegesítik a többiek az utakon, amikor autózunk. Ezzel befolyásoljuk a saját biztonságos vezetésünket is és a megkérdezettek több, mint a kétharmada elismerte, hogy ilyenkor nem is vezet annyira előrelátóan, mint azt egyébként tehetné.
Kíváncsi lettem, hogy mégis mik lehetnek ezek az idegesítő dolgok és mi okozza a legnagyobb feszültséget.
Hetente több órát töltünk autózással és meglepő, hogy az időnk csaknem ötödében bosszankodással töltjük el a forgalomban az időt. Érthető, hogy feszültek az autósok és mindenki a saját dolga után rohan, azonban pontosan ezek miatt kellene kissé tolerálnunk, hogy nem csak nekünk készítették az utakat és el kellene fogadnunk, hogy másoknak is van jogosítványuk.
Az autósok 57%-a gondolja úgy, hogy mások rossz döntései elvonják a figyelmüket az autózásukról.
Tízből hárman gondolják úgy, hogy nem vezetnek biztonságosan mások viselkedése miatt, tehát mások kényszerítik veszélyhelyzetbe.
A felmérések alapján mindössze a megkérdezettek alig 8%-a ismerte el, hogy a saját rossz döntéseik valószínűleg másokban is előidézhetik ugyanezt.
David Carter angol közlekedési szakértő megfogalmazása jutott eszembe: „Ha a balesetek következményeivel foglalkozunk, és első kézből tudjuk, milyen pusztító hatásokkal járhatnak az autós balesetek az emberek életére. Akkor pontosan látjuk, hogy ha a járművezetők ingerültek az úton, akkor esély ad arra a rossz viselkedés, hogy olyan balesetet okozzanak, amely megváltoztathatja az emberek életét, esetlegesen a saját életüket. “
Mit is hozott ki a statisztika, mik a megkérdezettek szerint “legidegesítőbb” cselekedetei másoknak?
A túl kicsi követési távolság – amikor valaki egészen a hátsójukban közlekedik.
Az irányjelzés hiánya – ez a második helyen szerepel(!), ha mások nem jeleznek
SMS és Telefonálás – érdekesség, hogy kiemelten idegesíti a környezetünkben lévő autósokat, ha mások telefonnal vannak elfoglalva a vezetés közben
Azok, akiknek a távolsági fényszórójuk (reflektor) nappal is be van kapcsolva. – Megvallom, ezzel ritkábban találkozom, de a megkérdezettek szerint ez kiemelt helyen szerepel.
A parkolási tudósok! – Akik két helyet foglalnak a parkolóban.
Akik agresszívan váltanak forgalmi sávot.
A lassú sofőrök. – Azok, akik lassabban teszik mindazt, amit mi tennénk.
Azok a közlekedők, akik nem köszönik meg az előzékenységünket!
Akik üres forgalmi sávon (buszsáv, leállósáv, kanyarodó sáv…) elé vágnak a kocsisornak és igyekeznek befurakodni.
Azok a járművezetők, akik a piros lámpán haladnak át!
A tilos jelzésen áthajtó kerékpárosok.
Akik ferdén parkolnak és nem lehet beállni rendesen melléjük.
Forgalmi dugók.
Azok az autósok, akik nem állnak meg a gyalogátkelőhelynél, amikor várakozik gyalogos!
Útépítések – Ez érdekes, hiszen az útjavítás legtöbb esetben az autósokért van….
Amikor teherautók előzik egymást az autópályán.
A kerékpárosok, amikor nem a kijelölt kerékpárúton közlekednek, pedig az pár méterre van az úttesttől.
A “vasárnapi” sofőrök, vagy más néven “hétvégi autósok”.
A biztonsági öv nélkül közlekedő autósok.
A rejtett sebességmérő autók.
Az indokolatlanul lassan közlekedő buszok a települések közötti utakon.
Azok a furgonosok, akik “Hamiltonnak” képzelik magukat és nagy sebességgel közlekednek.
Azok, akik soha senkit nem engednek ki vagy be maguk elé.
Akik a megengedett sebesség helyett indokolatlanul lassan mennek.
Ha piros hullámot kap a városban.
Azok az autósok, akik leengedett ablak mellett bömböltetik a zenét.
Akik bekapcsolják a ködlámpájukat, pedig nincs is szükség rá.
Azok a járművezetők, akik nagyon lassan kanyarodnak ki mások elé.
Akinek túl sok időt vesz igénybe a parkolás.
Azok az autósok, akik megállnak, hogy kiengedjenek valakit, pedig elég hely állna a másik számára rendelkezésre.
Azok az autósok, akik túl lassan közlekednek, pedig már háromszor villogtattál neki és kétszer mutogattál neki!
A fenti lista szerintem nagyon sok tételében hiányos, biztosan rengeteg dolog is idegesíthet minket az autóvezetés közben. Mégis érdemes talán elgondolkozni azon, hogy valóban szükséges e mindezekért, akár egy percet is elvesztegetnünk az életünkből, nem is beszélve a biztonságunkról!
A nyitó történetben igyekeztem megmutatni, hogy olykor-olykor talán mellé is foghatunk, mindazonáltal a saját tapasztalataim is azt mutatják, hogy sokszor a környezetem a vezetés közben engem is feszültebbé tesz. Előfordul velem is, hogy annak ellenére, hogy elképesztően sokat töltök úton és foglalkozom a közlekedéssel mégis az érzelmeim kezdenek vezérelni és nem foglalkozom mással, csak a dühömmel.
Sokkal több időt kellene fordítanom és talán fordítanunk arra, hogy megelőzzük ezt a feszültséget. Talán több lehetőséget is biztosítana a közlekedési morál fejlesztésére….
Írd meg bátran, hogy neked mi idegesítő másokban, ha kimaradt a listából!
Tegnap este végre összeált a kép teljesen a blogommal kapcsolatban és természetesen a honlapommal kapcsolatban is.
Elkészültem egy adatlappal, amelyen kérdéseket teszek fel a közlekedéssel kapcsolatban.
Nem gondoltam, hogy ennyire “kapós” lesz, és elkezdenek özönleni a válaszok.
Nagyon hálás vagyok minkenkinek, aki kitölti! Az eredményeket közzé fogom tenni, persze teljesen anonim formában.
Köszönöm a segitseged!
Ami már biztosan látszik, hogy sok-sok olyan téma van, amelyet nem is gondoltam volna, hogy problémát okoz másoknál, vagy éppen kifejezetten egyetértenek az emberek egy adott témában.
Úgy döntöttem, hogy a szélsőséges esetekben a téma valamely elismert szakértőjét is megkérdezem és ez ügyben ma reggel már el is indítottam a megkereséseket!
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
