Milyen értéket megtakarítást ad vissza egy valóban működő rendszer a fuvarozóknak?

A fuvarozásban és a szállítmányozásban is használnak rendszereket és legtöbbször kiértékelik a járművezetőket, az autókat. Sok-sok számsorral dolgoznak, amelyek min-mind azt lennének hivatottak megmutatni, hogy mit-hol és mikor kell változtatni a vállalaton belül, hogy sokkal eredményesebbé és hatékonyabbá váljanak a folyamatok.

Így lehet felépíteni a harcvonalban egy igazán ütőképes munkavállalói csapatot, akik bármilyen megpróbáltatáson képesek keresztül verniük a vállalat céljait.

Azon túl, hogy most igyekszem konkrét példát is mutatni, azt szeretném elérni, hogy egy kicsit gondolkodjon el most minden fuvarozó cégvezető, hogy van e ennyire ütőképes alkalmazotti gárdája, akik képesek lennének egy csapatként együtt mozdulni.

Vannak e, ennyire kiképezve?

Rászántam egy pár napot és meg kell mondjam messzemenőkig meglepődtem, hogy hosszú hetek alatt végzett eredményeimre nulla, azaz hatalmas nulla válasz sem érkezett. Nem az olvasóimtól, hanem konkrétan azoktól a vezetőktől, akiknek az eredmények már kézzelfoghatóan a “zsebükben” van.

Fogtam egy autót! Megvizsgáltam és úgy döntöttem, hogy kísérletezem vele.

Először is 21 liter körül szabja meg az eszköz átlagfogyasztását a járművet tulajdonló vállalat.

  • Ezért megnéztem, hogy ez valóban reális adat lehet?
  • Képes ezt elérni ez az autó?

A képen jól látható, hogy a jármű saját agyában elmentett információ azt jelzi, hogy bizony ez az autó a 21 liter körüli (vagy még ennél is kevesebb!) átlagfogyasztásával hozzávetőleg úgy van, mint én a Renault Megane személyautóm 1,2 literes álomhatárával! Gyakorlatilag jól látszik, hogy ez a jármű, az eddig megtett félmillió kilométere alatt erre nem volt képes.

A teljes útadatok a járműben!

Mindössze 4 adatot néztem, mert szerintem ennyi bőven elegendő ahhoz, hogy ráérezzünk arra, hogy valami nem helyesen működik. És nem csak itt, hanem a legtöbb vállalatnál!

  1. Megtett út.
  2. Átlagsebesség
  3. Átlagfogyasztás
  4. Teljes üzemanyagfogyasztás

Összesen 4 db képet fogok mutatni és már ebből messzemenő következtetéseket lehet levonni.

Ha valaki akar, akkor nyugodtan számolgasson, én csak hozzávetőleges értékeket fogok most mondani, mert véleményem szerint az elv és a cégvezetői, menedzseri döntések nagyobb és ettől sokkal erősebb befolyással vannak ezekre a számokra!

Milyen, ha odafigyelünk:

Mi látható, mi olvasható?

Adott, fix paraméterű járműnél csak és kizárólag a gépjárművezetőnek van hatása arra, hogy hatékonyan üzemeljen az eszköz. Jelen esetben azt olvashatjuk ki, hogy nagyjából (a 2015-ös forgalomba helyezésű jármű!) képes lett volna évente a vállalatnak meghagyni hozzávetőleg 1,4 millió Forintot.

Még egyszer: 1,4 millió forintot évente!

De ennél több is kiolvasható a képekből! Látható, hogy az átlagfogyasztás mellett nem éppen ez a felirat szerepel.

Egész pontosan az ENGLISH????

Van ennek jelentősége? Pusztán annyi, hogy ebből már messzemenően látható, hogy ez a jármű műszakilag sincs a toppon. Valószínűleg sokkal jobb eredmények elérésére lenne képes, ha rendben lenne. A megfelelő felirat, a megfelelő adatot takarná, ez már önmagában nagy segítség lehet egy gépjárművezetőnek.

Vajon mennyi pénz maradhatna meg, ha a műszaki állapot is valós időben és azonnal figyelhetővé válna? Illetve követhető? Mekkora és mennyi felesleges javítás lenne megspórolható? Az a helyzet, hogy erre is van módszer és nem egy külön működő rendszer, csak egy kis hatékonyabb információáramlás!

Mi van még ezeken az adatokon túl?

Nagy kérdés, hogy ha egy vállalat figyel a hatékonyságára, akkor milyen visszajelzéssel igyekszik a folyamatos eredménynövelést támogatni?

Jelen esetben igyekeztem a fenti eredményt 2 hónapon át többször, több járműn megismételni. (Sokszor ennél sokkal kiválóbb eredménnyel!) Mindezt abban a reményben, hogy az állítólagos alapos rendszerek mindent kiértékelnek, akkor ez feltűnik a tulajdonosoknak, a vállalaton belül ezekért felelős embereknek.

Sajnos nem ezt történt. Ahogy Önök sem látják meg az egyes emberek törekvéseit egy-egy nagyobb vállalatnál, úgy ez is elsiklott az illetékes emberek szeme előtt.

Rejtve maradtam.

Mi történhetne, ha nem így lenne? Mit is kellene tenni a gyakorlatban?

A téma hosszan vesézhető lenne, azonban van pár dolog, ami mindennél fontosabb!

  1. A valós és azonnal kezelhető adatkiértékelés azonnali hatékonyságnövelést tesz lehetővé! (Az utólag kiértékelt nem!)
  2. A műszaki adatok azonnali (még az indulás előtti!) kiértékelése, megelőzhetné sok esetben a kidobott pénzeket! (Erre is mutatok egy alternatívát!)
  3. A pozitív visszacsatolás kimagasló eredményeket hozhatna, ha lenne!
  4. A beszerzésekhez pontos technikai paramétereket határoznak meg az adatok!

Szóval ahhoz, hogy egy igazán ütőképes csapattal vértezzük fel magunkat, ahhoz más kell. Ahogyan a képen látható katonáknak szükségük van a folyamatos képzésre, kiképzésre, úgy a vállalaton belül is szükséges egy gyakorlatilag folyamatos önképzés megvalósítása.

Mindennek alapja, ha rendelkezünk rendszerekkel. Kiemelkedő alapja, ha olyan rendszerrel rendelkezünk, amelynél a képzés pontosan az azonnali beavatkozásra van kihegyezve, az egyes “katonák” személyes fejlesztésére. Nem is beszélve arról, hogy ha a rendszerünk azt is tudja, hogy miként NE kelljen kivenni a munkából a képezni szánt “frontkatonát”!

Amiről nem írtam, de holnap folytatom….

Ahhoz, hogy ezeket az eredményeket elérjem kell még valami. Kell egy olyan rendszer, amely megelőzi az indulást. Ennek nem kell önállónak lennie, de kell, hogy sok esetben rendet rakjon az alkalmazottak fejében.

Erre én különböző csekklistákat használok szisztematikusan. Arra elég, hogy rávezessen az aznapi feladataimra, segítsen valóban összpontosítani a közlekedésre, és a hatékonyságra egyaránt. Hozzáteszem, hogy ez nem külső rendszer, hanem része az általam felállított folyamatnak, a folyamatos nyereségtermelésnek a fuvarozásban.